-Lop a közös képviselőnk.
-Nem mondod, a tietek is? Képzeld, a mienknek még az sem elég, ami van, még többet akar úgy, hogy visszamenőlegesen megemeltette a közös költséget. Ez teljesen törvénytelen!

Ismerős a párbeszéd?

De sokszor hallom; pedig egy-két kérdés után rögtön kiderül, hogy a tulajdonos nincs is tisztában a Társasházuk aktualitásaival és szükséges kiadásaival! Vajon jogos utólag megemelni a közös költséget?

Egy konkrét érdekes jogeset kapcsán szeretném bemutatni, hogyan vélekedik a bíróság a visszaható hatállyal történő közös költség emelésről.

Elsőként fontos azt tudni, hogy közgyűlési határozatot csak tulajdonos támadhatja meg, és egy közgyűlési határozat mindaddig hatályban marad, amíg a bíróság meg nem állapítja annak érvénytelenségét.

Esetünkben a tulajdonos kérte a közös költség emelését visszamenőleges hatállyal meghozott közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását; az első fokon eljárt bíróság a kereseti követelésnek helyt adva, visszamenőleges hatályuk vonatkozásában megállapította, hogy a vitatott közgyűlési határozatok érvénytelenek.

Az alperesi Társasház fellebbezett: „elsődlegesen azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (2) bekezdésében írt kérelemhez kötöttség elvét megsértette, amikor a kereseten túl terjeszkedve az Alaptörvényre és a jogalkotásáról szóló 2010. évi CXXX. törvényre (Jat.) hivatkozással egyes határozatok (így a költségvetés elfogadásáról szóló határozat – megjegyzés tőlem) részbeni érvénytelenségét a visszamenőleges hatály vonatkozásában állapította meg.

A felperes tulajdonos sem az Alaptörvényre, sem a Jat megsértésére nem hivatkozott, külön visszamenőleges hatállyal elfogadott határozatok esetében a visszamenőlegességére vonatkozó érvénytelenségi okot nem jelölt meg. Ez ezzel kapcsolatos ítéleti okfejtésre vonatkozóan pedig alperes részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint a társasházi közgyűlési határozat nem jogszabály, és nem vonható sem az Alaptörvény, sem pedig a Jat. szabályozási körébe, így az ezzel kapcsolatos érvelés súlytalan, különös tekintettel arra, hogy maga az Alaptörvény és a Jat. sem általánosságban tiltja a visszaható hatályt.” (Részlet a másodfokú Ítéletből)

Fővárosi Törvényszék helyt adott az alperesi Társasház fellebbezésének és az abban kifejtett érvelésnek, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a kereset végül elutasította. (Elsőfokú Ítélet: 11.P.22.839/2015/36 másodfokú Ítélet: 53.Pf.638.542/2017/13.)

Meglátásom szerint nagy jelentősége van annak, hogy a közös képviselő tényszerűen alátámasztva meg tudja magyarázni, hogy miért van szükség a közös költség emelésre, pláne visszamenőleges hatállyal – és ennek elmaradása milyen következményekkel járhat.

A szerzőről
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük