Egy ügyvéd kérte a segítségemet egy ügyben, amelyben egy budapesti 12 albetétes társasház egyik tulajdonosa – az ingatlan értékes adottságai miatt – elhatározta, hogy a társasházban található összes lakást megveszi, majd a társasházi tulajdonközösséget megszüntetve – mint egyedüli tulajdonos – az épületet wellness motel céljára alakíttatja át. Azonban az egyik tulajdonos nem akarta eladni a lakását.

A tulajdonostárs rövid időn belül sorra meg tudta vásárolni a lakásokat, egy kivételével: Ügyfelünknek nem állt szándékában azt eladni, mivel érzelmileg is ragaszkodott az ingatlanához, így a tulajdonostárs vételi ajánlatait minden alkalommal visszautasította.

Megunva az eredménytelen vételi próbálkozásokat célja elérése érdekében a tulajdonostárs a közös képviselőt anyagilag érdekeltté tette, az ő közreműködésével más utat választott a lakás megkaparintására.  

A közös képviselő a tárgyévi költségvetést – nagyobb felújítási munkák szükségességére hivatkozással – úgy terjesztette elő, hogy az a közös költség előirányzat irreális mértékű emelkedésével járt volna: a közös költség 260,- forint/nm/hó összegről 5.700,- forint/nm/hó összegre emelkedett volna. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos akkor már 8.900/10.000 tulajdoni hányaddal rendelkezett, így egymaga megszavazta a költségvetés elfogadását. Ez az Ügyfelünk 70 négyzetméteres lakására vetítve azt jelentette volna, hogy a korábbi 18.200,- forintos havi közös költség 399.000,- forintra emelkedett volna!

A tulajdonos arra alapozott, hogy ezt a magas összegű közös költséget az Ügyfelünk nem tudja majd kifizetni, így nyilvánvaló és átlátszó tervük szerint a 3 hónapot meghaladó tartozás miatt induló jogi eljárásokat követően majd végrehajtás útján, áron alul szerezi meg az Ügyfél lakását. A végrehajtásról szóló akkor hatályos szabály szerint ez azt jelentette, hogy már első árverésen a becsérték 50%-ért megvásárolható az ingatlan. (A becsérték a legtöbb esetben a piaci árral azonos mértékű.) A tulajdonostárs által fizetendő ár egészét természetesen sem kapta volna meg az Ügyfél, hiszen abból még levonásra kerülnek az eljárási költségek, valamint a jogosulti társasház részére a hónapok alatt felhalmozott, sokszor 399.000,- forint összegű közös költség hátralék is. A tulajdonostárs leleplezett szándéka szerint ez utóbbi összeg egyik zsebéből a másikba vándorolt volna, hiszen az általa –árverés útján – megfizetendő vételár egy része – a meg nem fizetett közös költség összegének mértékéig – azt a társasházat illette volna meg, amelynek így már 100 százalékos tulajdonosa lett volna. 

Tanácsomra a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmére történő hivatkozással benyújtott kereseti kérelemnek a bíróság helyt adott, és megállapította a költségvetést elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Érvelésünk alapjául szolgált, hogy a közös képviselő sem az előterjesztés sem peres eljárás alatt nem tudta megindokolni és szakértői véleményekkel illetve árajánlatokkal alátámasztani a felújítás és ebből kifolyólag a közös költség ilyen jelentős mértékű emelésének szükségességét.

A szerzőről
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.
Kategória: Vérrel írva

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük